Hasznos tudnivalók kályha építés előtt

Néhány gondolat a cserépkályha építés mellett .

cserépkályhával jóval olcsóbban fűthetünk, mint bármi mással.
nem függ a fogyasztó a szolgáltatótól
a fa megújuló energiaforrás, környezetbarát.
a cserépkályha nemcsak sugárzó hőt és áramló meleget állít elő, hanem a tűz látványa, jellegzetes illata melegséget visz otthonába.

Milyen cserépkályhát építtessünk?

Először át kell gondolni, hogy a fa égésével járó illat, látvány, hanghatásra és a velejáró favágásra, fahordásra, hamuzásra van e szükségünk és idő. Napi szinten kb.30 perc. Fatüzelésű cserépkályha esetén figyelembe kell venni, hogy csak fűtésre, csak látványelemnek vagy mindkettőre használná a cserépkályhát. Ha a tűz látványában szeretne gyönyörködni, nagy üveges tűztérajtót válasszon. Ezeknél az ajtóknál nagyobb méretű kéményre van szükség!

Cserépkályha vagy kandalló?

Kandalló

Gyorsan meleget ad.
Működtetése nem gazdaságos. Egyes kandallók hatásfoka a prospektusuk alapján eléri a 70 %-ot a valóságban nem . Ha begyújtunk egy kandallóba hamar meleget kapunk. Egy egységnyi fából az energiát azonnal kiengedi, ennek következménye az, hogy környezetünk hőmérséklete megnő, komfort érzetünk a túl melegtől csökken. Szellőztetünk amivel értékes energiát engedünk a szabadba. A kandalló a tűz kialvása után kezd kihűlni és a környezetünk hőmérséklete csökken. A nagy hatásfok mellett pazarló.
Nem tartja a meleget mert kandalló tömege kicsi.
Legalább egy 160 mm-as átmérőjű vagy nagyobb kémény kell egy átlagos kandallóhoz.

Cserépkályha

Gazdaságos üzemeltetés: A cserépkályha nagy tömege a meleget magába szívja. Amikor elérte a maximális hőtároló képességét, akkor kezdi magából kiadni a meleget. Folyamatos üzemnél naponta elég csak annyi fát eltüzelni benne, ami a nap során leadott hőmennyiséget pótolja.
Egy 14x14 cm-es kémény is elegendő cserépkályha építéséhez. (Nagyobb kályhához, látványajtóhoz nagyobb kéményt célszerű építeni).
Hosszú felfűtési idő, falazattól függően akár másfél-két óra is lehet. Folyamatos üzemben tartáshoz ajánlott inkább.
Használat idejétől és módjától függően 10-15 évente át kell rakni, ami költséges és porral-piszokkal jár.
Sérülékeny burkolat, ha a külső csempe megsérül, akkor nagy munka és költség kicserélni .
Nagy tömege miatt nem mindenhova építhető be, mérettől függően súlyuk 500-1800 kg között van. Pincés házakban, emeletre építésnél statikus szakvéleményre van szükség.

Csempekandalló

Gyakran építtetnek csempekandallót, ami semmivel sem fűt jobban, mint egy hagyományos kandalló, nem tartja a meleget, hiába van csempével körbeburkolva. Ha egy tűzteret körbeburkolunk csempével, csak a látvány elemeket gyarapítjuk és a költségvetést növeljük. Ahhoz hogy a hatásfoka is jó legyen a tömegében is alkalmassá kell tenni feladata ellátására.

Kályhaépítéshez néhány jó tanács?

Sokan a "szakember" tanácsára hallgatva, vagy pusztán spórolásból a falra építtetik a cserépkályháját. A falra építéskor a kályhának nincs hátsó csempesora. A hiányzó hátsó sor miatt a kályhánk hatásfoka rosszabb hiszen egy teljes oldal kapacitása kihasználatlan. Látványelemként maximum a lábazatot építsük a falra, a kályha test minden esetben kerüljön kiépítésre!

Az építés során az agyaghoz kevert "adalékok" a következő bontásnál végérvényesen tönkretehetik a cserépkályhát.

Vízüveg: Na2SiO3 nátrium-szilikát koncentrált vizes oldata. Az iparban sok helyen használják ezt az anyagot.
A vízüveg a víz eltávozása után 300 C fokon kerámiakötést hoz létre. Azaz üveg lesz belőle. Újra építéskor nehezen tudjuk szétszedni a csempéket. Gyakran olyan erős a kötés, hogy a csempék szétválasztása sérülésmentesen nem is lehetséges.
Konyhasó: Hatása hasonló, mint a vízüvegé

Gyakran előfordul, hogy a kiválasztott szín összerakva nem úgy mutat, mint ahogy megrendeléskor láttuk. Ez különösen az átlátszó színezett mázaknál szokott probléma lenni. Ennek oka, hogy a máz színe több dologtól függ.

Alapcserép színe
Máz vastagsága
Felhordás minősége
Őrlés finomsága
Falak színe
Ablakok elhelyezkedése
Bútorok színösszeállítása
A kályhára eső fény minősége

A kályha színét a beépítés helyén célszerű megvizsgálni.

Kérjünk a gyártótól egy csempét a kiválasztott színnel, vigyük haza, és nézzük meg, hogy fog otthon mutatni.

Harisz

A mázak felületén úgynevezett haris (mázrepedezés) található. Ez a jelenség teljesen természetes, minden csempén megtalálható. Van, amelyiken látszik, és van, amelyiken nem.

Ennek oka a csempe alapanyagának és a máz hőtágulási együtthatójának a különbségéből adódik.

Azért repedezik meg a csempén egy idő után a máz, mert a máz és a csempe teljesen más anyagból van. Hidegen és melegen teljesen máshogyan viselkednek, máshogyan tágulnak. Ezt a hőtágulási különbséget hidalja át a berepedezés (harisz).

Ez a jelenség színes átlátszó (transzparens) mázaknál szinte észrevehetetlen. Viszont a fehér fedő mázaknál addig nem látjuk a repedéseket, míg tiszta a csempe és nincs beépítve. A használatba vétel után viszont látványosan megjelenik a repedezés.

A cserépkályha felépítése során felhasznált víz egy része a csempéken keresztül távozik. A folyamat során a víz szárazanyag tartalma a csempék hajszálrepedéseibe visszamaradva azokat láthatóvá teszi. A cserépkályhákat sötétebb árnyalatú csempékből célszerű építeni. A megbízó figyelmét minden esetben fel kell hívni a haris jelenségre mely a világos árnyalatnál szembetűnőbben látható.

Kémény

A kémény fogalom-meghatározása Magyarországon a 27/1996. (X. 30.) BM 2. § (1.) rendelet alkalmazásában:

kémény (füstcsatorna):olyan szilikát alapanyagból, fémből, műanyagból vagy ezek együtteséből kialakított - jellemzően függőleges tengelyirányú - építménynek, épület- vagy épületgépész szerkezetnek minősülő, zártszelvényű, gravitációs vagy mesterséges áramlás elvén működő rendszer, amely alkalmas a tüzelőanyag elégetésével működő tüzelőberendezés (hőtermelő berendezés) füstgáza (égésterméke) elvezetésére;

Mindenkinek tisztában kell lenni a kémény fontosságával és jelentőségével, ne vegye félvállról a kémény építését, tisztítását. A kémény működése a huzat elvén alapszik. A meleg füstgáz-levegő keverék könnyebb, mint a külső hőmérsékleten lévő levegő és ezért felfelé áramlik. Ezzel vákuumot, szívóhatást fejt ki, minél hosszabb a kémény annál nagyobbat. A kisméretű falazótéglából épült kémények ma már a korszerűtlen, helyenként az életveszélyes kategóriába tartoznak. Ezt jelzi az is, hogy külön iparág jött létre ezek felújítására, korszerűsítésére. Sok helyen már nem is engednek falazott kéményt építeni. A falazott kémények sem anyagukban, sem pedig építési technológiájában nem állják meg a helyüket a mai kor követelményei előtt. Építésükből adódóan rengeteg hiba forrását rejtik magukban. A kémény méretének igazodnia kell a belekötött tüzelőberendezés teljesítményéhez. Amennyiben ez nincs összhangban, akkor elég sok bosszúságot okoz. Ha a kémény mérete alulméretezett, akkor a belekötött tüzelőberendezés nem fog megfelelő hatékonysággal üzemelni, maximális teljesítményét nem fogja tudni leadni. Ha túlméretezett a kémény, akkor pedig a tüzelőberendezésből kilépő füstgáz nem fogja tudni üzemi hőmérsékletre melegíteni a kéményt. Ennek az a következménye, hogy a kéménybe belépő füstgáz eléri a harmatponti hőmérsékletet, mely következtében kátrányos lé formájában a kémény belső falára kicsapódik. A másik probléma a falazott kéményekkel, hogy szerkezetük az idők folyamán meggyengül, elöregszik. A füstgázokban lévő maró hatású gázok a levegő páratartalmával sav formájában a kémény belső falán lecsapódnak és ezek a savas vegyületek a kötőanyagban található mésszel reakcióba lépve széteszik a vakolatot és a téglák közti habarcsot. Ugyanez a helyzet akkor is, ha rosszul tervezett nagyon hosszú füstjárattal rendelkező tüzelőberendezést kötünk a kéménybe.

Felhívom a figyelmet a régebben épült a korábbi előírásoknak megfelelő, jelenleg is üzemelő kémények karbantartására!

Milyen kéményt építtessen?

Manapság két kémény típus szokott szóba jönni. Az egyik az előreszerelt, a másik pedig az úgynevezett samottbéléscsöves kémény. Mindkét kémény típusnak fő tulajdonsága az, hogy egy korróziónak ellenálló belső csőből, egy hőszigetelő rétegből és egy külső köpenyből állnak. A korrózióálló anyag esetén nem alakulnak ki a fent leírt problémák.
A hőszigetelő réteg segít abban, hogy a kémény gyorsan elérje az üzemi hőmérsékletet és a tüzelés befejeztével nem hagyja, hogy a kémény gyorsan kihűljön.
Ezek a kémények már kör keresztmetszetűek, ami megkönnyíti tisztításukat és áramlástechnikájuk is sokkal jobb, mint a hagyományos négyszög keresztmetszetű falazott kéményeké. A kémény átmérője a bekötött cserépkályha méretétől függ. A tapasztalat azt mutatja, hogy cserépkályhához 160 mm átmérő alatti kéményt ne építsünk. Aki nagy látvány ajtót szeretne a cserépkályhájára, 200 mm alatti kéményben ne is gondolkodjon. A kéményt minden fűtési időszak megkezdése előtt ellenőriztetni és tisztíttatni kell. Ezt a helyi kéményseprő vállalat emberei végzik, de egy magára valamit adó cserépkályhás a megbízó kérésére ezt elvégzi.

Műanyag nyílászárók:

Ha működő cserépkályhánk van a lakásban és ablakaink jól záródnak, mindenképpen szereltessünk fel kényszerszellőzőket. A kényszerszellőző pótolja az égés során a lakótérből elszívott levegő.

Központi fűtéses cserépkályha

Az elgondolás nem rossz, ha tudunk minőségi anyagokból és szakemberrel építtetni. Keresni kell egy tervezőt, aki kiszámolja, hogy mennyi radiátorra van szükségünk, és ezek üzemeltetéséhez kb. mekkora hőcserélőre (vizes tűztér) van szükségünk, stb. Ha a házban a kémény mérete adott, fordítva kell a tervezést megkezdeni. Egy adott fűtőértékű berendezéssel, hőcserélővel mekkora méretű radiátorokat lehet üzemeltetni és azok a radiátorok elegendőek-e az egész ház teljes kifűtésére. Ezután érdemes kikérni a cserépkályhás szakember véleményét hogy ez a gyakorlatban hogyan valósítható meg.

Keresni kell egy központi fűtésszerelőt, akinek elmondjuk mit szeretnénk. Ő olyan problémákra is fel tudja hívni a figyelmet, ami lehet, hogy a tervezőasztalon jó, de a valóságban nem működik, esetleg tanácsokkal is tud szolgálni. Ha a szakemberek véleményét sikerül közös nevezőre hozni, vásárolja meg a hőcserélőt. Csak CE jelöléssel ellátott, engedéllyel rendelkező hőcserélőt szabad megvásárolni és beépíteni! Ha rosszul van tervezve a fűtőrendszer, akkor a radiátorok nem tudnak elég hőt leadni. Ilyenkor nem lehet mást tenni, csak jobban fűteni a kályhában. Ennek következtében fordul elő a kályha szétfűtése. A hőcserélőt a tűztérbe szokták tenni, ezért azt éri a legnagyobb hő (kb 800°C). A hegesztések önmagukban is feszültséget rejtenek, és ehhez jön még, a gyakori felmelegszik‑lehűl effektus, ami hatványozottan fárasztja az anyagot. Ha rossz konstrukciójú, rossz anyagból, rossz hegesztéssel készült a hőcserélő, könnyen előfordulhat hogy elárasztja a helységet vízzel.

A hőingadozáson kívül a másik fizikai jelenség a nyomás,amely nem hat jótékonyan a hőcserélő működésére. A fűtési rendszerekben 0.5-2 bar nyomás uralkodik, ami nem tűnik nagy nyomásnak. 1 bar nyomás négyzetcentiméterenként 1 kilót jelent. Egy 10x10 cm-es lemezrészen a nyomás 1 bar‑nál 100 kg. És ez csak egy 10x10-es felület! Egy patkó alakú hegesztett hőcserélő, felületére sok 10x10 cm-es négyzetet lehet rakni, itt már tonnákban lehet számolni a hőcserélő belső felületére ható terhelést. A nyomás fizikai tulajdonságából adódó másik probléma a szögletesség. Ha egy hőcserélőben bárhol is van egy kis szögletesség, az már egy gyenge pont. A nyomás minden irányban állandó és minden irányban egyenlően terjeszkedik. A nyomás benntartásához a legoptimálisabb geometriai forma a kör. Ezért kör keresztmetszetűek, nem pedig szögletesek a gázpalackok, a tengeralattjárók, nyomástartó edények, stb. Szögletes keresztmetszetnél, a sarkoknál nagy feszültség keletkezik, ami kilyukadást eredményez.

Füstölés

A füstölést minden esetben huzatprobléma okozza! A huzatprobléma nem egyenlő a kéményproblémával.

Csak begyújtáskor
Üzem meleg állapotban
Állandóan
Bizonyos időjárási tényezők esetén
Ajtó kinyitásakor

Csak begyújtáskor:

A cserépkályhák füstölése cc 70% -ban begyújtáskor történik. Ennek oka, hogy a kályha és a kémény nincs üzem meleg állapotban. A kémény működése azon alapszik, hogy a meleg levegő könnyebb a hideg levegőtől, ezáltal felfelé száll. Mivel még nincs meleg levegő a kéményben, a huzatot csak a kinti szélmozgás generálja. Ha kint nem megfelelő a légmozgás, akkor a kéményhuzat sem lesz ideális. A kályhánkban begyújtott tüzelőanyag meleg füstgázának először ki kell tolnia a kályha járataiban és a kéményben található nehezebb hideg levegőt. Ha ez megtörténik, akkor kezd el rendesen üzemelni. Ilyenkor a kályha járataiba nem áramlik rendesen a füstgáz, helyenként feltorlódik, vagy pang. A torlódás helyein itt-ott szivárogni fog a füst. A füstölés a kémény és a kályha melegedésével arányosan meg szűnik.

Jellemzően olyan cserépkályhákon jelentkezik a fent leírt jelenség, amit csak időszakosan használnak. Ha ugyanis egy kályhát rendszeresen használunk, akkor a kályhából az ajtó kinyitásakor meleg levegő áramlik a kéménybe, ami azt már részben előmelegíti. Ezért kell a kályhát tüzelés után lezárni, hogy a kémény ne húzza ki belőle a meleget. A jelenség megszűnik száraz tüzelőanyag használata esetén begyújtáskor (ami szép hosszú lánggal ég). A kémény előmelegítése a tisztító nyílásában elégetett nagyobb újságpapírral.

Üzem meleg állapotban:

A kályha üzem meleg állapotban is füstöl, bemelegedés után is itt-ott szivárog a füst, az égés a tűztérben gyenge. Valószínű, hogy a hamu lerakódott a járatok fordulópontjainál és dugulást okoz. Ki kell tisztíttatni a kályhát.

Állandóan füstöl:

Ha a kéményt kitisztítottuk, ellenőriztük, bármit csinálunk akkor is füstöl. Ebben az esetben a hiba oka valami szerkezeti problémában keresendő. A kályha átépítésével lehet javítani a problémát.

Időjárási tényezőknél:

Főleg őszi és téli hideg párás időben megy nehezen a begyújtás. Jelenség mögött az áll, hogy a párás hideg levegő súlya nehéz, a légnyomás magasabb az átlagosnál. Ebből következik, hogy még nagyobb erőfeszítést kell tenni a gyújtósnak ahhoz, hogy a maga előtt lévő nehéz párás levegőt kitolja a kéményen. Ha a meleg levegőnek nincs annyi energiája, hogy kitolja a maga előtt lévő nehéz légdugót, akkor kezd füstölni a kályha. Újságpapírral melegítse elő a kéményt a tisztítóajtón keresztül, és használjon száraz fát a begyújtáshoz.

Ajtó kinyitásakor:

Ha kinyitjuk a kályhánk ajtaját, az bepöfékel egyet a szobába. A jelenség üzem meleg állapotban is gyakran fennáll. Oka a kémény kis teljesítményében vagy a füstjárat elméretezésében keresendő. Ha kinyitjuk az ajtót egy pillanatig, vákuumot hoz létre a kályhában. Ha a kémény nem elég erős ahhoz, hogy ennek az ajtó nyitáskor keletkező szívóhatásnak egy pillanatra ellenálljon, akkor történik meg a bepöfékelés. Főleg a kis kéménnyel rendelkező nagy látványajtós kályháknál fordul elő. Javítani a tüzelőajtó nyílásának leszűkítésével, a kémény teljesítményének növelésével (pl. huzatfokozók) lehet.

Mikor építsünk?

A cserépkályha építésére a tavasztól késő nyárig terjedő időszak a legmegfelelőbb. Az ilyenkor megépített cserépkályha belső szerkezete természetes módon, minden erőletetés nélkül szárad ki. Azért fontos, mert ha a belső szerkezet kiszáradását erőltetjük, akkor az építéshez felhasznált agyaghabarcs károsodhat. Ez a cserépkályha belsejének idő előtti elöregedését fogja eredményezni. Azokban a lakásokban, ahol már meglévő fűtés mellé kell cserépkályhát építeni és a belső hőmérsékletet normális keretek között lehet tartani, gyakorlatilag az év bármelyik részében lehet kályhát építeni. A kiszárításra itt is ügyelni kell. A cserépkályhát parkettára, padlóburkoló lapra egyaránt fel lehet építeni. A cserépkályha alatt a padlófűtés csövét célszerű kihagyni. Ennek oka az, hogy a cserépkályha nagy tömegű fűtőberendezés és a súlyából adódóan esetleg megnyomhatja a padlóban elhelyezett csövet. Célszerű egy vaslemezt helyezni a kályha alap alá, így a súly egyenletesen szétoszlik. Parkettára csiszolás után érdemes cserépkályhát építeni, mert a csiszolatlan parkettára építés után nehéz és munkaigényes lesz a kályhánk körül a parkettát felcsiszolni, lakkozni. Ha párnafával készített hajópadlóra szeretnénk cserépkályhát építeni abban az esetben célszerű a kályha helyét kivágni és egy 10 cm vastag vasalt betonalapot készíteni. Erre azért van szükség, mert a hajópadló nincs fixen leragasztva csak egy párnafára szegelve, ezért állandóan mozog. Az apró mozgások pedig tönkretehetik a kályhánk talpazatát. A másik probléma pedig az, hogy ha ráépítjük a cserépkályhát a hajópadlóra és a kályha vagy a kályha egy része pont két párnafa közé esik, akkor az is előfordulhat, hogy a kályha alatt a hajópadló egyszerűen berogyik. Mindkét parketta típusnál ügyelni kell arra, hogy a kályha mellé vagy alá véletlenül se kerüljön víz (pl felmosáskor).

Kályhacsempe

A kályhacsempe nem más, mint egyik oldalán mázazott kerámia lap, aminek a hátoldalán karám alakú borda "rumf" található. A csempe készítésénél megkülönböztetünk kézi bedöngölt, gépi préselt és öntött csempéket. Ezen kívül még van más gyártási technológia. A bedöngölt csempénél még megkülönböztetünk borítómassza és borítómassza nélküli technológiát.

Méretezés

Kályhacsempe vásároláskor, találkozunk a csempeegység kifejezéssel. A csempeegység egy viszonyszám, ami kifejezi az egyes kerámiaelemekbe vetett munka és anyag mennyiségét a sík csempéhez viszonyítva. Minden egyes elemnek megvan a maga csempeegység száma. Ez a szám gyártónként eltérő lehet.

Jellemzően:

Sík csempe: 1
Sarok csempe: 1,5
Talapzati egyenes: 1,5
Talapzati sarok: 2,25
Párkány egyenes: 1,5
Párkánysarok: 3
Fedlap csempe: 1
Füstcső: 4

A csempeegység szám függ még attól is, hogy mekkora elem, hány csempe széles, stb. Amikor azt mondják, hogy csempe egysége x Ft, akkor össze kell számolni a megtervezett kályhának az alkatrészeit, beszorozni a csempeegység számmal és ezt a számot lehet a Ft-tal beszorozni, akkor megkapjuk a kályha csempéjének az árát. A kályha méretét csempeszélességben adják meg. Pl: 4x2,5x7 (szélesség, mélység, magasság), azaz a példában 4 csempe széles, 2,5 csempe mély és 7 csempe magas. Ezeket a számokat meg kell szorozni a csempe méretével + lábazat + párkány(ok).

Példa a csempeegység számítására: A kályha 4x2,5x7 + párkánysor. Ez tartalmaz soronként 7 síkcsempét és 4 sarkot. Ebből kiindulva: 7x7=49 síkcsempe; 7x4=28 sarokcsempe; 7 talapzati egyenes; 4 talapzati sarok; 7 párkány egyenes; 4 párkánysarok; + fedlap csempe + füstcsõ. A fedlap csempe számát így számoljuk ki: (kályha alapterülete - a párkányok benyúlásának a területe) osztva a fedlap csempe területével. Ez csempeegységben 49x1 + 28x1,5 + 7x1,5 + 4x2,25 + 7x1,5 + 4x3 + 4=137 csempeegység + a fedőlapok,

Kályha méretezése?

A szakirodalomban elég bonyolult számítást alkalmaznak, figyelembe véve a ház falazatát, fekvését, fűtetlen szobák számát, széljárást. A mai tapasztalat az, hogy 1m3=1-1,5 fűtött csempeegység. Az idősebb és a hagyomány tisztelő mesterek egyszerűen számolnak, ami nem jár messze az igazságtól. Egy csempe egység pl. egy közép csempe 1 m3 levegőt tud felfűteni. Lehetőség szerint a kályhánk annyi csempeegységből álljon, ahány m3-es a helyiség, amit fűteni kell. Ajánlott 15-20%-kal túlméretezni a kályhát!

Átrakás

A szakirodalom szerint vegyes tüzelésnél 6-8 év, fatüzelésnél 10-12 év. Ezek a számok normális rendeltetésszerű használat esetén értendők. Hamarabb kell átrakni azt a kályhát, amelyiket nem rendeltetés szerűen használtak vagy gumicsizmával, tejeszacskóval, linóleumdarabbal, pet palackkal stb. tüzeltek benne. Az átrakásra azért van szükség, mert a kályhát összetartó anyagok a sok hőingadozás miatt elöregednek, elgyengülnek.

A felújítás menete abból áll, hogy a kályhákat lebontják a lábazatig, majd a csempéket kitisztítják, a régi béléseket eltávolítják.. Miután a bontás és tisztítás megtörtént, újra elkezdik építeni a csempesorokat, közben beépítve új anyagból készült járatokat és béléseket, falazatot. Átrakással megszüntethető cserépkályha hibák:

Törött csempék a kályhatestben
Rosszul kiékelt tüzelőajtó, amit már kívülről benyúlva sem lehet megjavítani
Kályhacsempék függőleges fugái megnyílnak.
A kályha meleg állapotban is füstöl, pedig a kémény rendben van

Új kályha

Az új kályhák mindig sokkal drágábbak, mint a használtak

Egy egyszerű hasáb kályha mai áron 380-400 ezer Ft. Egy padkás, díszítőelemekkel épített kályha kb. 650 ezer Ft-nál kezdődik. Természetesen ettől eltérő egyedi árak is lehetségesek.

Az új kályha csak nekünk készül, a mi igényünk alapján
Olyan kályhát rendelünk, amilyet csak akarunk. A helyiség igényeihez mérve készül. Nincsen elcsiszolt csempe, repedt sarok, kapcsozott csempék, bosszúság, egyéb meglepetés.
Az új kályhát mi fogjuk először használni
Mi fogunk benne először tüzelni. Tulajdonképpen olyan, mint ha egy új autót kezdenénk használni. Nincsenek az előző használatból adódó meglepetések. Anyaggyengülés, alig észrevehető törések, stb.
Későbbi elempótlás megoldható

Ajánlom mindenki figyelmébe, hogy ha új kályhát rendel, akkor már a rendelés pillanatában vegyen minden elemből legalább plusz 5-10 %-kal többet. Ez soknak hangzik, főleg árban. Erre azért van szükség, mert lehet, hogy mire átrakásra kerül egyszer a kályha, akkorra az a cég ahonnan rendeltünk, lehet hogy nem létezik, vagy aki készítette már meghalt, stb. Ha a megrendelés pillanatában gondolunk a későbbiekre, akkor színben, árnyalatban, és mintázatban is ugyanolyan pótcsempét kapunk, mint amiből a kályha épül fel. Ez a kis előrelátás természetesen pénzbe kerül, de átrakáskor megtérül. Megjegyzem, hogy nem törvényszerű, hogy az átrakáskor legyenek sérült csempék, de a gyakorlatban előfordul.

Régi kályha

Nagyságrendileg olcsóbb, mint egy új kályha. 10-40e forintért már elég jó használt kályhához lehet hozzájutni. Míg egy új kályha ára a tízszerese is lehet a használt kályhának, amely készen 140-150 ezer Ft-tól rendelhető.
Esztétikailag nem mindig a legmegfelelőbb
Az akkori kor minta és szín világával kell megbarátkoznia annak, aki régi kályhát vásárol. Persze azért vannak kivételek.
Későbbi elempótlás, nehézkes, vagy nem megoldható
Egyes példányok életkora eléri a 100 évet is. De az átlag életkor használt kályháknál 20-30 év. Az elempótlás nehézsége különösen fennáll a régi egyedi antik kályháknál.
Csak szétbontáskor derül ki, hogy mit vásárolt.
Ajánlott szakember segítségét kérni. A régi kályháknál az a probléma, hogy látszólag egyben van. Bontáskor a látszólag egyben lévő csempe mozdításra, darabjaira hullik.

Hogyan és mivel tüzeljünk a cserépkályhában?

Szárító fűtés

Az új kályha beüzemelésénél minden alkalommal az un. kiégőknél égessen el néhány újságpapírt. Nem alkalmasak erre a célra a reklámújságok. Miután a járatot felmelegítette a légáramlás elindul a kémény irányába hiszen a meleg levegő mindig felfelé száll. Az un. gyújtós kockára helyezzen összegyűrve újságpapírt, erre nagyon vékonyra vágott száraz tűzifát. A legalkalmasabb erre az akácfa. Gyújtsa meg majd amikor teljes terjedelmében lánggal ég tegyen a tűzre néhány vékony fát és néhány vékonyabb hasábot. Amikor az is lángolva ég egy-két vastagabb hasábot is tehet a tűzre. Miután leég a tűz a hamuzó ajtót hagyja nyitva hogy a légáramlat tudja szárítani a kályha belsejét! Szárítófűtésnél nem szabad egy nagyobb vödörtűzifánál több mennyiséget egyszerre eltüzelni. Ilyenkor előfordulhat hogy visszafüstöl a kályha, mert a belsejében még benne van 150-200 l víz amely az agyaggal került bele. Nehéz a kályhában a levegő.

Üzemszerű fűtés

A begyújtást a szárítófűtésnél leírtak szerint végezzük el majd amikor teljes lánggal ég a tűz akkor rakjunk meg bőségesen fával, majd a hamuzó ajtó vagy az ajtóba épített huzat szabályzó segítségével állítsuk be az égést. Ne kell nagy lángon égetni a tüzelő anyagot hogy legyen ideje felfűteni a járatokat, azonban törekedni kell arra hogy teljes lángon égjen a tüzelő! Begyújtás után amikor teljes lángon ég a tüzelő kétszeri megrakással a kályha felfűtődik eléri hőtároló képességének maximumát. Ezután nem kell tovább táplálni a tüzet mert az haszontalan, pazarlás. Meg kell várni hogy az égés befejeződjön, lekell zárni a levegő áramlását a hamuzó ajtó vagy a huzat szabályzó zárásával! Ettől fogva a cserépkályhánk a tárolt meleget adja ki magából. Állandóan használt helyen ajánlott naponta kétszer begyújtani (reggel és este) hogy a kályha biztosítani tudja a megfelelő hőmennyiséget a lakótérbe.

Robbanás

Alkalmanként hallani hogy felrobban egy cserépkályha. Ezek a balesetek jellemzően a nem üzemszerű működésből a karbantartás elmulasztásából adódnak. A kályhát 2-3 évente ki kell tisztíttatni szakemberrel mert a füstjáratok fordulóiban a hamu lerakódik. Ilyenkor ajánlott a fugákat is kijavítani hiszen a leggondosabb üzemeltetés esetén is a hő tágulás miatt azok megrepedeznek néhány helyen kiesnek.

Figyelem!

A cserépkályhába tilos gázosodásra hajlamos anyaggal fűteni (pl csonthéjas gyümölcsök magja, dióhéj, olajos benzines flakonok) mert az a kályha felrobbanását okozhatja! Nem ajánlott a műanyagok, gumik korom képződésére hajlamos anyagok kályhában elégetése sem!

Felhasznált irodalom:

Bán Lajos- Szotyori Jánosné: Cserépkályha-építés 1984
Derecskei Sándor- Kárpáti Andorné: Cserépkályhás munkák 1967
Sabján Tibor: Népi Cserépkályhák
Walter Gebauer: Kézműipari kerámiák 1985
Somodi Zsuzsanna, Pálffy András, Dr. Kámory Lajos: Finomkerámia ipari technológia 1984
Péter Gyula: Kerámiaipari gépek 1974
Jakó Géza: Az agyagáruk ismertetése és gyártása különös tekintettel az építészeti kerámiára 1934
Szilikátipari kézikönyv 1982
cserepkalyha.net

Remélem tudtam segíteni. Felmerülő kérdéseire szívesen válaszolok, és megtisztelő megrendelése esetén állok rendelkezésére.

Vállalom cserépkályhák tervezését (3D látvány terv), építését, felújítását-átépítését, tisztítását karbantartását Európában bárhol. Munkámra garanciát vállalok igény esetén az anyagbeszerzést elvégzem, a helyszíni felmérés, tanácsadás díjmentes.

Paku Ferenc

cserépkályhás

Elérhetőségeim:

Telefon: +36-70-325-9546

E‑mail: pakuferenc@freemail.huálunk otthon érzed magad